Várak3D, www.varak3d.hu  -  Bánd - Essegvár

 


Bánd - Essegvár
 
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 
A DK-i torony
 
 
 
 
A D-i és K-i szárazárok részlete
 
 
 
 
A vár D-i és K-i oldalát mély árok védte
 
 
 
 
 
Az árok mélysége 6 és 10 méter körüli
 
 
 
 
A D-i várfal-szakasz részlete
 
 
 
 
A DK-i torony a várudvarból
 
 
 
 
 
A K-i várfal-szakasz I.
 
 
 
 
A K-i várfal-szakasz II.
 
 
 
 
A D-i várfal megmaradt hossza 26 méter
 


A vár rövid története:
 

Veszprém városától nyugati irányban, a bakonyi hegyek ölelésében fekszik Bánd községe, melynek közvetlen közelében magasodó dombján láthatjuk azt a tornyot, ami egyedüli mementóként maradt fenn Essegvárból.

1270-es években emeltette a korai vármagot a környék földesurának számító Igmánd nembeli Lőrinc előkelő. 1309-ben a mindösszesen négy jobbágyfaluból álló várbirtokot megvásárolta Lőrinte nembeli Lőrinte előkelő, akinek utódai később felvették az Essegvári családnevet. Mivel Lőrinc úr Anjou Károly trónkövetelőt támogatta a magyar korona megszerzésében, ellene hadat vezetett Kőszegi Iván báró. Egy 1314-es oklevél szerint a támadók sikerrel jártak. Négy esztendő múltán azonban a győztes csatákat vívó királyi hadak visszavették a bitorlóktól, amit Anjou Károly király Tamásnak (Lőrinc fia) juttatott vissza. A magánföldesúri kővárat fokozatosan kibővítették, a mindenkori birtokos igényének megfelelően. Miután az Essegváriak a trónkövetelő Nápolyi László táborához csatlakoztak, Luxemburgi Zsigmond király elkobozta tőlük és a bakonyi erdőispánság igazgatása alá rendelte. Az 1440-es években támadt belháborús időszakban Himfy Tamás veszprémi püspök fegyvereseivel megtámadta és bevette a kicsiny erődítményt, amit csak a bátaszéki csatában elért győzelmük után tudtak visszaszerezni az Ulászló-párti Essegváriak. 1499-ben Essegvári Ferenc nemes úr feleségül vette Himfy Orsolyát, akinek kezével együtt megkapta a döbröntei váruradalmat, amihez húsz jobbágyfalu tartozott. Az ifjú pár rövidesen elköltözött a kényelmesebb lakhatást biztosító Döbröntére, így Essegvárra már kevesebb gondot fordítottak. Pusztulásának körülményeiről nem maradtak feljegyzések a hadi krónikákban, de valószínűnek látszik, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata lerohanta és felgyújtotta épületeit. A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, köveit később a környékbeli lakosság hordta el lakóházaik újjáépítéséhez.

Örvendetes hír viszont, hogy napjainkban egy lelkes és cselekedni akaró várbaráti csapat igyekszik helyreállítani az egyetlen még fennmaradt tornyát az egykori Essegvárnak.

 
 
Ugrás a lap tetejére
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés: V3D Projekt Kft.
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail: