A régészeti feltárások tanúsága szerint a mai Dunántúl területén - Pannónia néven - tartományt berendező rómaiak alapították meg Aquincum városát, amelynek kiterjedt lakóházai, amfiteátrumai és főtere a napjainkban Óbudának nevezett kerületben emelkedtek.
Attila seregei elpusztították a virágzó kereskedővárost, majd a germán eredetű gepidák, longobárdok uralmát az avar törzsek követték. A IX. század végén az új hazát kereső magyar törzsszövetség szállta meg a Kárpát-medencét, melynek termékeny Duna völgyében Árpád népe telepedett le.
Az országot romba döntő 1241- 42-es tatárjárás után az újjáépítést megparancsoló Árpád-házi IV. Béla király a sokkal jobban védhető Várhegyet jelölte ki egy uralkodói székhely megalapítására. A XIII. század végére felépültek a hosszúkás Várhegyet övező városfalak, melyeket erős tornyok tagoltak, míg a királyi rezidencia tömbjét az északkeleti oldalon húzták fel. Nagy Lajos király öccsének, István hercegnek tulajdonítják a déli oldalon emelt négyszögletes lakótorony építését. Luxemburgi Zsigmond a XV. század elején grandiózus méretű építkezéseket hajtatott végre, ekkor emelkedtek ki a földből a ma már csak egykori oklevelekből ismert Csonka-torony és Friss-palota épületrészei.
Hunyadi Mátyás uralkodása idején a belső építészeti részletek, ajtó- és ablakkeretek reneszánsz ízlésvilágú cseréjével újult meg a palotaszárny. Az Oszmán Birodalom 1541-ben tartósan megszállta az uralkodói székhelyet, melyben a budai pasák rendezkedtek be. Mint katonai bázis, elsőrendű katonai fontossággal bírt mindvégig, ezért a török hódítók jelentősen megerődítették a várat, de az északról övező várost még inkább, ennek látványos tanújele a hatalmas ágyúbástyák sora. 1686-ban véglegesen megszűnt a másfél évszázados török uralom Buda várában. Az ostromnak azonban ára volt, az ágyúk össztüzében porba hullott a középkori királyok fényes lakópalotáinak maradéka is. A császári hadvezetés helyrehozatta a védőműveket, de hadi jelentőségét a XVIII. századra már jórészt elvesztette. 1848-ban honvédjeink hősi rohamban foglalták el Hentzi császári tábornoktól, aki maga is elesett a gyilkos golyózáporban.
Buda történelmi műemlék-együttesét óriási károk érték a II. Világháborúban. Az 1950-es évektől kezdődött meg a romok eltakarítása, melyek alatt a régészek megtalálták az elmúlt évszázadok elpusztult épületeit. A tárgyi emlékeket jelenleg a Várhegy északi oldalán emelkedő Hadtörténeti Múzeumban és a déli Várpalotához tartozó Történeti Múzeumban tekintheti meg a kíváncsi látogató.
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
