| |
 |
Cserépváralja - Cserépvár (castrum Cherep, Cherepwara) |
| |
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói - |
| |
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges! |
| |
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz. |
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben. |
| |
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!
|
| |
| |
 |
|
| |
|
A 290,5 m magas Vár-hegy vulkanikus kúpján találhatók Cserépvár romjai |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A kisméretű, ovális alaprajzú belsővárat egy kettős falrendszer vette körbe |
|
|
|
|
| |
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
Az enyhén befelé dőlő
É-ÉNy-i
külső várfal,... |
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A belső és a vele párhuzamosan futó, kétrétegű... |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
...külső várfal között egy alig
2 m széles falszoros volt. |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A kétrétegű, külső várfal belső rétege 1,1-1,5 m vastagságú,... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...míg a külső rétege 2-3 m vastagságú volt. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A kisméretű (7 m széles), sokszögű
K-i bástya, melyet... |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
...a XVI. sz. második felében építettek a K-i várfal elé. |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A K-i bástya érdekessége,
hogy a szárnya alig... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...2 méterre ugrik ki a várfalból, azaz egy igen kis méretű védmű lehetett. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A külső várfal eddig még feltáratlan részlete |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
Egy kutatóárokban a külső várfal részlete |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A belsővár látképe DNy-ról |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A belsővár ma is meglévő derékszögű falcsonkja |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
L alakú falszakasz, mely a belső várfalhoz csatlakozva egy... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...négyszögletes 6x7 m-es helyiséget zárt közre. |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
Ez az alagsori, vagy pinceszintje lehetett a helyiségnek |
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A kettős falgyűrű közepén,
10 m magas csonkakúpként... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...emelkedik ki az egykori belsővár. |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
A hegy tetejét, így a belsővár közepét és D-i oldalát a... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...XVIII. század elején, a vár alatti L'Huillier-kastély... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...építésekor szinte teljesen elbontották. |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
Háttérben a (Vár-hegynél jóval magasabb) 325 m magas Mangó-tető |
|
|
|
|
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
Háttérben a várat körülvevő sáncárok részlete
|
|
|
|
|
|
|
| |
A kisképek szövegéhez felhasznált irodalom: |
Szörényi Gábor András: Cserépvár kutatásának eredményei
Castrum 7 (2008/1), Kutatási jelentések 137-196
Link |
A vár rövid története: |
| |
A Bükk hegység vidékén, a zöldellő hegyek között bújik meg Cserépváralja község, amelynek központjától negyedórányi gyaloglás után érhetjük el a középkori vár alapfalait rejtő csúcsot.
A történészek eddigi megállapításai szerint a várat viszonylag későn, királyi parancsra emelték az elpusztult szilvásváradi Gerenna-vár pótlására. Első okleveles említése 1406-ból származik, amikor Bogácsi István és Recski Tamás közösen viselte a várnagyi tisztségét.
Az erődítmény Zsigmond király adományaként került az őt trónra juttató bárói családok egyikének, a Rozgonyiaknak birtokába. A középkor további évszázadaiban még magáénak mondhatták a Szomszédvári, a Pohárnok és a Báthory családok is. Főként, mint uradalmi birtokközpont szolgálta urait, míg katonai szempontból a török hódoltság idejére már elavultnak számított.
A hadászati jelentőségű Eger királyi erődítményének keleti előváraként állomásozott benne néhány tucat katona, akik azonban az 1596-os esztendőben Eger elestének hírére harc nélkül kivonultak falai közül. A hódítók megszállták, majd a kirendelt környékbeli lakosság munkájának köszönhetően egy palánkövvel erősítették meg, amelynek területén mély gabonás vermeket véstek a sziklás altalajba, ebben őrizve a téli eleséget.
Az évszázados hódoltságnak csak az Eger ellen felvonuló császári seregek 1687-es blokádja vetett véget. Amikor a támadók felgyújtották az alsó palánkművet, a török helyőrség feladta a várat. 1703-ban a kurucok itt tartották egy ideig fogva Telekessy István egri püspököt, melyből arra lehet következtetni, hogy az erődítmény ekkor még használható állapotban volt.
Cserépvár ezután már nem szerepelt a hadi krónikák lapjain, maradványainak nagy részét a közeli barokk kastély építésére használták fel. A cserépvári romokat napjainkban tárják fel, hogy jobban megismerhessük a hódoltsági török végvár föld alatt rejtőző titkait.
|
|
|
|
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
