A nemzetiségi monostort az 1100 körül -valószínüleg Nápoly mellől- betelepedett Rátold (Rátót) nemzettség tagja, Rátold Mátyás, IV. Béla király tanulótársa, később kancellárja, majd Esztergom érseke (1239) alapította az 1240 előtti években (aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el 1241-ben).
A premontreiek működésükkel a francia műveltséget honosították meg a területen.
A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és monostor építése egyszerre történt a korszak szellemének megfelelően, egyszerű román és kora gótikus stílusban. A templom egyenes záródású főszentéllyel és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, valamint nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő.
A francia származású premontrei szerzetesek a kétszintes épületben laktak. A templom és monostor a török időkig működött, majd a vidék elnéptelenedése után a 17. századtól folyamatosan pusztult. Napjainkban a templom és a kolostor néhány boltíves helyisége és több méter magas falainak részben rekonstruált részei láthatók. A feltárást és a helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség végezte 1964-65-ben.
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
