A Gyöngyös patak jobbpartján létrejött Kőszeg város kezdetei a XII. századra nyúlnak vissza.
Kőszegnek azonban nemcsak egy vára volt, hanem kettő. A városi alsóvárná régebben épült fel a Kőszegi-hegység egyik 609 m magas sziklacsúcsán a felsővár, amelyet Ókőszegnek neveztek. A felsővárat a helybeliek Óháznak is mondják.
1982 óta a város területén nyolc helyen folyt régészeti ásatás, többek között az Óháznál is (1991-1996). Az ásatás felszínre hozta a sziklacsúcson megépített hatalmas kőtorony (19x12,5 m-es téglalapalakú és délen félköríves záródású) jelentős falmaradványait. A fal szélessége egy bécsi klafter (189 cm).
A toronyvárat alappal nevezhetjük ezer évesnek.
A kora-árpád-kori toronyvár napvilágra kerülése után Kőszeg város vezetése úgy határozott, hogy a kőtorony északi részét legalább 15 m magasságig korhűen visszaépítteti és kilátóként működteti.