| |
 |
Magyaregregy - Márévár (castrum Mare) |
| |
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói - |
| |
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges! |
| |
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz. |
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben. |
| |
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!
|
| |
| |
 |
|
| |
|
A vár helyén a III. században már római őrtorony állhatott.
Az őrtorony minden bizonnyal... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...a Magyaregregyi-patak völgyén áthaladó utat őrizte.
A kapu felvonóhídjához...
|
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...pilléreken nyugvó híd vezetett, melyet a török korban átépítettek, ekkor készültek... |
|
|
| |
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
a vár külső védművei, többek között az ÉK-i részen az őrhely két helyiséggel. |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A török-kori őrhely a vár ÉK-i részén |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A vár ÉK-i sarka és a vár mai lépcsős bejárata |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
Az egykori török őrhely a vár ÉK-i sarkánál |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A vár három fő építési periodusa közül a másodikban, a XVI. század elején... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...a keleti homlokzatot torony alakú támpillérrel erősítették meg. |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
A vár egyetlen kapuja a várudvarból |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A török hódoltság korában a Ny-i falhoz egy téglaépületet építettek, sütőkemencével |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A várat a XVI. század elején átépítették, s ekkor épült a vár DNy-i sarkában a konyha |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
A vár D-i részlete a palotaszárnnyal, a konyhával és a gyilokjáró feljárójával |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A vár alaprajza szabálytalan ötszög..., |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...egyetlen kapuja az északi oldalon található. Falai teljesen zártak, valamennyi nyílászáró... |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
...a belső udvarra nézett. Építésének idején külső védművek még nem voltak,... |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
...a védelmet a falakon belül végigfutó gyilokjáró-rendszer látta el. |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
|
A palotaszárny dongaboltozatos földszinti helyisége |
|
|
| |
| |
| |
|
|
| |
|
Az É-i palánkvárat sziklába vágott alagút kötötte össze a belső várral |
|
|
|
|
|
|
| |
A vár rövid története: |
| |
A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét.
A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Márévár erősségének keletkezését. A XIV. század elején az Árpád-házi uralkodók férfiágon való kihalása után, valószínűleg megszállták a rettegett Kőszegi nemzetség fegyveresei, tőlük csak 1313-ban tudták visszavenni Anjou Károly király csapatai. Akkori várnagya, Bogár István valószínűleg kardcsapás nélkül behódolt a megjelenő királyi csapatoknak, mert az uralkodó a továbbiakban is meghagyta tisztségében, sőt három esztendő múltán örökadományba kapta az egész váruradalmat. A magát "Máréinak" nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday família tulajdonába jutott át a vár. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján lévő szerb származású Bakics Pál szerezte meg, aki az 1530-as években a reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően alakíttatta át lakóépületeit. A hadászati elveknek megfelelő átépítésére nem volt elegendő pénze urának, így csak egy kisebb méretű rondellával bővítették ki védőműveit, az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá tudták venni a helyőrség tagjai a meredek hegyoldalon rohamra készülő ellenséget. A közeli Pécs városának 1543-as török kézre jutása után azonban kardcsapás nélkül került a vár is az ő fennhatóságuk alá, ezt követően csak kis létszámú katonaságot (72 fő) helyeztek el benne. Mivel a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, katonai jelentőségét lassan elvesztette, bár még a megszállók egy nagyobb palánkvárral is mMarevarődítették, amit három toronnyal tagoltak.
Pécs visszafoglalása után került ismét keresztény kézre a már igen romos kővár, amit az 1960-as években régészeti úton feltártak és részben restauráltak, hogy boltíves palotatermében vártörténeti kiállítás fogadhassa az érdeklődőket.
|
|
|
|
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
