Várak3D, www.varak3d.hu  -  Ónod vára (castrum Olnod)

 


Ónod vára (castrum Olnod)
 
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 
A Sajó hajdani árteréből kiemelkedő dombra épült a
XIV. sz. végén a korai kővár
 
 
 
 
A DK-i sarokbástya. A várat ma is jól kivehető várárok övezi, amelybe egykor a Sajó vizét...
 
 
 
 
...vezették be. Az árkon átnyúló felvonóhídon lehetett megközelíteni a D-i várfal...
 
 
 
 
 
...közepén nyíló várkaput.
A hídat fából ácsolták és 14 m hosszú volt.
 
 
 
 
A D-i várfal részlete, háttérben a DNy-i sarokbástya, melynek földszintjét...
 
 
 
 
...a XVII. században az ágyúdomb készítésekor feltöltöttek.
 
 
 
 
 
A D-i falszoros, melyet a XVI. vagy a XVII. században feltöltöttek
 
 
 
 
A négyzetes alaprajzú várudvarnak a D-i, a várkapuhoz legközelebb eső...
 
 
 
 
...részén, a D-i palotaszárnyban volt az egykori ún. "urunk háza". A hármas osztású...
 
 
 
 
 
...pincéje épségben megmaradt, ennek bejárata a várudvar déli oldaláról nyílt, amit két...,
 
 
 
 
...eredeti helyén feltárt küszöb is mutat. A három helyiség egymásba nyílt.
 
 
 
 
A pincelejáró oldalfalaiban mécsestartó fülkéket alakítottak ki.
 
 
 
 
 
A K-i falszoros, melyet a D-i falszoroshoz hasonlóan a XVI. vagy a XVII. században...
 
 
 
 
...feltöltöttek, s ennek D-i végéből nyílt a DK-i sarokbástya pincelejárója.
 
 
 
 
A K-i várfal részlete, háttérben
a Sajó, melynek vizével egykor a várárkot feltöltötték
 
 
 
 
 
Az eredetileg gerendafödémes DK-i és ÉNy-i sarokbástyákat a XVII. sz.-ban osztófalakkal...
 
 
 
 
..látták el és beboltozták, 3 szintet és 5 helyiséget alakítottak így ki.
 
 
 
 
A K-i palotaszárny, mely egykor az ún. "asszonyunk háza" volt
 
 
 
 
 
A négyzetes várudvar É-i oldalán istállók, ólak és egyéb gazdasági épületek...
 
 
 
 
...helyezkedtek el, melyeknek pinceszintje maradt meg. Itt volt egykor a "szabók háza"...
 
 
 
 
...a "czeitház" (fegyverműhely és fegyvertár) és a "sáfárház"
 
 
 
 
 
A pince boltindítása
 
 
 
 
A várudvar É-i része, a feltárt pincerészlet ideiglenes állagmegóvásával
 
 
 
 
Az ÉNy-i sarokbástya
A bástya tetején álló téglaépítmény nem tartozott a...
 
 
 
 
 
...várhoz, az a XVIII-XIX. században épített magtár maradványa
 
 
 
 
A XVII. században az ÉNy-i és DK-i bástyákat átalakították.
A magasításhoz is és az...
 
 
 
 
...osztófalak készítéséhez is vörös, lapos köveket használtak,...
 
 
 
 
 
amely jól elüt a falak, bástyák eredeti építőanyagától
(szürke harsányi kő)
 
 
 
 
Az ÉNy-i sarokbástya osztófala (felülről)
 
 
 
 
A vár Ny-i része az ún. ágyúdomb, melyet a XVII.
sz.-ban alakítottak ki
 
 
 
 
 
A vár legépebben megmaradt
NY-i fala
 
 
 
 
A Ny-i várfal részlete
 
 
 
 
Az ÉNy-i sarokbástya részlete
 
 
 
 
 
1845 és 1855-ben lévő árvízek az É-i falat és az ÉK-i bástyát alámosták és romba döntöték
 
 
 
 
A K-i várárok, melybe egykor a Sajó vizét vezették be
 
   
 
 


A vár rövid története:
 

A Sajó mentén meghúzódó Ónod városának legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára.

A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint a XIV. század végén itt birtokos Czudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek. Férfiágon való kihalásuk után Hunyadi Mátyás király a Rozgonyi családnak adományozta a környező jobbágyfalvakat összefogó várbirtokot.
A XVI. század fordulópontot jelentett Ónod lakóinak életében, ekkor ugyanis az egyre súlyosbodó török rablótámadások kivédésére a tulajdonos Perényi család - itáliai hadmérnökök tervei szerint - ágyúbástyákkal ellátott erős végvárrá formálta át a már meglévő várat.
A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát, így a továbbiakban az ónodi katonaságra hárult a Sajó völgyének védelme.

Az ónodi vitézeken bosszút álló egri és szolnoki törökök 1639. októberében váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd sikertelenül ostromolták a négyszögletű kővárat. A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit. A hadi krónikák lapjain utoljára 1707-ben szerepelt, amikor a túlparti körömi mezőn verték fel a kuruc országgyűlés követeinek sátortáborát.

A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd a gazdátlan erődítményt fokozatosan lebontották. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek árvizei a falakat alámosták, gyengítették. Végső pusztulását az 1985-ben elkezdődő, majd kisebb-nagyobb szünetekkel folytatódó régészeti feltárás és helyreállítás állította meg.
 
 
Ugrás a lap tetejére
 
vissza "Várak3D / Főoldal"
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés: V3D Projekt Kft.
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail:
 
 
Bánd-EssegvárDunaföldvárKisnánaCsesznekSimontornyaNagyvázsonyMiskolc-DiósgyőrSomoskőKőszegKőszeg-Óház