- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -

Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.

Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

A Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely községe, ahonnan kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló Zádorvár jelentős maradványait a 363 méter magas hegycsúcson.

Históriájának ködbevesző részleteiről a kevés számú korabeli oklevél segít fellebbenteni a feledés fátylát. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a környék völgyeiben sűrű településhálózat alakult ki, amiből Barnag jobbágyfalut a Vezsenyi család birtokolt. Anjou Mária királynő 1384-es oklevelében engedélyt adott Vezsenyi László étekfogómesternek, hogy barnagi uradalmának területén egy kővárat építsen birtokközpontul. Az új erődítmény rövidesen elkészült, de létrejötte ellen a veszprémi káptalan tiltakozást jelentett be, mivel a Vezsenyiek erőszakkal távolították el az ő földjüket képező Pécsely határában emelkedő Szabad-hegyen felállított határjeleket, hogy annak helyébe várat emeljenek. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára ítélték meg, így a Vezsenyi família kénytelen volt elhagyni az új rezidenciát, helyette a közeli Nagyvázsony belterületén hoztak létre újabb szállást. A későbbiekben nem szerepelt a krónikákban, a török ellen létrehozott végvárrendszerbe sem tagolták be, így gazdátlanul omladoztak maradványai. Mivel még régészeti feltárásokat nem végeztek a területén, csak a felszíni maradványok alapján lehet megállapítani, hogy a kőfalak 55 x 65 méteres téglalap alapú várudvart kerítettek, kaputornya a déli fal közepén, míg öregtornya és palotaszárnya ennek két oldalán, a sarkokat erősítette.

Az egykori lakószárny keleti oldalát egy kiugró szentély zárja le, jelenleg itt található egy fából ácsolt kilátó, ahonnan csodaszép látvány tárul a felkapaszkodó kirándulók elé a közeli Balaton irányába.