Várak3D, www.varak3d.hu  -  Pécs-Jakabhegy, pálos kolostor

 


Pécs-Jakabhegy, pálos kolostor
 
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
 
 


A pálos rend rövid története:
 

A Pálos Rendet Boldog Özséb alapította 1250-ben Klatrompusztán.

Neki előzőleg különös látomása volt. A pilisi erdő sötétjében sok kis lángot látott, amik aztán egyetlen nagy fénycsóvává egyesültek. Ezt úgy értelmezte, hogy az egyedül élő remetéket egybe kell gyűjteni, hogy sok-sok önmegtagadásuk, szenvedésük meg életszentségük egyetlen fénycsóvába olvadva messzire világítson. Klastrom-pusztán először barlangokban laktak. A mai Legény-, Leány- és Bivak-barlang mellett volt a szállásuk. Később itt monostort és templomot építettek, ennek romjairól kapta a nevét Klastrompuszta.

Lőrinc perjel idejében, 1300 körül költöztek Budaszentlőrincre. Ez a központ annyira kifejlődött, hogy akkora templom volt itt, mint Zsámbékon. Nagy Lajos király nagy pártfogója volt a Pálos Rendnek. Több kolostort alapított, pl. Márianosztrán is. Mátyás király is támogatta őket. A török időkben a pálos kolostorokat feldúlták. Az 1700-as években többségük újraéledt, de II. József 1786-ban betiltotta a szerzetesrendeket, közöttük a Pálosokat is. Ezután csak a Horthy korszakban került sor a rend újraélesztésére Magyarországon. Ez 1934-ben történt meg a Sziklatemplom felszentelésével. Később Pécsett, Pálosszentkúton (a mai Petőfiszállás), Soltvadkerten és Jakabhegyen alakult ki pálos lakhely. A rend második betiltása 1950-ben történt. Az újraindulás 1989-ben vált lehetővé.

 
A jakabhegyi pálos kolostor története:
 

Jakabhegy pálos kolostorának romja Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegységben, az 592 m magas Jakab-hegy fennsíkjának közepén fekszik. Mindig Baranya megyéhez és a pécsi egyházmegyéhez tartozott. Ma a legkönnyebben Kővágószőlős községből közelíthető meg, ahonnan a romok északkeleti irányban, kb. 2,5 km-es meredek hegyi ösvényen érhetők el.

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostor titulusáról ekkortájt vette fel a Jakab-hegy nevet a hegy, amelyet addig patacsi hegynek neveztek. Bertalan rendi szabályzatot is adott a remetéknek, akik 1234-ben már maguk is vásároltak földterületet. A barátok a tatárjárás elől az erdőkbe menekültek, majd a vész elmúltával visszatértek kolostorukba. Achilles pécsi püspök számos birtokkal gyarapította őket 1252 körül. 1334-ben az erdei zsiványok háborgatásai miatt a jakabhegyi pálosok leköltöztek egy időre a Jakab-hegy délkeleti lábánál fekvő patacsi Szűz Mária kolostorba, mely mára nyomtalanul elpusztult. Visszaköltözésük után néhány évre, 1351-ben Pók nembeli Tadenkai Luchardi fia Apor mester szőlőt adományozott nekik. 1371-ben Demeter tímár fia Ferenc fiai adóssága, valamint a néhai Jakab bíró özvegyének lefizetett 8 márka fejében az Ürög-patakon egy malom felét vették meg a szerzetesek. Balázs valkói foesperes, pécsi kanonok 1512-ben a pécsi káptalan előtt a szerzeteseknek ajándékozta az Ökörvize-patakon álló kétkerekű malmát.

A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben a falai közt tanyázó rablók miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették, és a templomot lerombolták. A Pécsen élő pálosok 1947-ben a kolostor romjaitól 200 méterre zarándok-kápolnát építettek, mely a 20. század második felében romba dőlt.

A kolostortemplom falait kivéve napjainkban nagyobbrészt mindössze 1-2,5 méter magas falmaradványok láthatók az egykor hatalmas épületegyüttesből.

A történelmi források arra utalnak, hogy a kolostorépület kialakulása több fázisban történt. A régészeti feltárás megállapította, hogy az épület magja, legkorábbi része egy - a mai templomhajó helyén állt - kisméretű, románkori templom. Félkörös apszisa a mai (részben újkori) diadalív vonalától indult, hajószélessége megegyezett a maival, s nyugati zárófala a hajó közepe táján volt. Az eredetileg zarándoklati céllal épült kisméretű templom környezetében szervezte meg Bertalan püspök az első remeteséget.

A második építési korszak valószínűleg abban az időben lehetett, mikor a szerzetesek a rablók háborgatásai miatt egy időre a patacsi kolostorban húzódtak meg. Az üresen maradt és megrongálódott épületeket a szerzetesek visszatelepítése előtt, az 1340-es évek táján a kor követelményeinek megfelelően részben átalakították, kiegészítették.

A harmadik fázis a XV. század végére (az 1480-1520 közötti évekre) tehető. Ekkor a kolostort későgótikus stílusban újjáépítették. Ennek, és a Fonyó Sándor nagyprépost által 1736-ban emelt épületeknek a maradványait láthatjuk ma is.

A templom hajójának hossza 11,10 m, szélessége 5,87 m, alapterülete 65,16 négyzetméter. A támpilléres szentély keletelt, a nyolcszög három oldalával zárult. Déli oldalán helyezkedik el a négyszög alaprajzú kolostorudvar, közepén kúttal. A belső udvart körülvevő zárt folyosókról nyíltak a keleti, déli és nyugati épületszárny helyiségei: az ebédlő, a káptalani gyűlésterem, a könyvtár, a szerzetesek cellái, valamint a vendégek és a betegek szobái. A kolostor épületeit - melynek alapterülete 772,71 négyzetméter - a keleti és a déli szárnyon kb. 10,5 m széles udvar veszi körül, amelynek kő kerítésfala a templomapszis harmadik támasztópillérétől indul ki.

A kolostorhoz kelet felől tornyokkal megerősített, középkori eredetű vastag erődfal csatlakozik, amely az egykori gazdasági épületeket, műhelyeket, veteményeskertet és gyümölcsöst vette körül (a hegytető középső részén, a kolostorromok mellett jelenleg meglevő tisztás alig valamivel kisebb az egykori kolostorkertnél). Néhány méterre a tisztás szélétől, az erdőben a kerítőfal omladozó maradványai 1-1,5 m magasan ma is állnak.

A kolostorkerthez tartozott egy mesterségesen kialakított, töltéssel övezett halastó, amely most is jól látható. Vizét egy áteresztő csatornán át a mellette lévő ciszternából és kútból kapta.

 
Szöveg forrása: Civertan.blogter.hu
 
 
 

Megjelent!

a Várak3D sorozat első kiadványa, melyben 33 dunántúli vár több, mint 1100
háromdimenziós fotója található.

Rendelje meg most a "Várak3D-Dunántúl" DVD-t, nézzen teljes képernyős
térhatású fotókat, remek középkori zene kíséretében, a számítógépén!

Megrendeléshez kattintson az alábbi képre!

 
Megrendeléshez kattintson a képre!
 
A "Várak3D-Dunántúl" DVD kiadványban a következő várak szerepelnek:
 
Bánd-Essegvár • Budapest-Buda vára • Csesznek vára • Csókakő vára • Doba-Somlóvár
Döbrönte-Szarvaskő vára • Dunaföldvár vára • Esztergom vára • Gyulakeszi-Csobáncvár
Kereki - Fehérkő vára • Kőszeg - Jurisics-vár • Kőszeg-Óház • Magyaregregy-Márévár
Nagyvázsony - Kinizsi-vár • Ozora - Ozorai Pipo-várkastély • Pécsely-Zádorvár
Pécsvárad vára • Rezi vára • Sárvár - Nádasdy-vár • Siklós vára • Simontornya vára
Solymár-SzarkavárSümeg vára • Szászvár vára • Szigetvár vára • Szigliget vára • Tata vára
Várgesztes-Gesztes vára • Várpalota - Thury-vár • Vértessomló-Vitányvár
Visegrád-AlsóvárVisegrád-Felsővár • Zalaszántó-Tátikavár
 
Megrendelem a "Várak3D-Dunántúl" multimédiás DVD-t ajándék 3D szemüveggel.
 
 
Ugrás a lap tetejére
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés:
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail:
 
Bánd-EssegvárDunaföldvárKisnánaCsesznekSimontornyaNagyvázsonyMiskolc-DiósgyőrSomoskőKőszegKőszeg-Óház