- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -

Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.

Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. Az országot romlásba döntő tatárjárás elmúltával a környező vidéket uraló Aba nemzetség tagjai szemelték ki maguknak a kihűlt vulkáni hegyet, hogy szakadékos peremét erős kőfallal körülvéve, lakóhelyül használhassák.

A XIV. század elején kénytelenek voltak behódolni a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté oligarchának, így a továbbiakban őt szolgálták fegyvereikkel. 1320-ban ostrommal foglalták el Anjou Károly király csapatai, az erről szóló oklevél az első írásos feljegyzés róla. Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az uralkodó zálogba adta neki a váruradalmat.

A XV. században jutott a Guthi Ország főnemesi család kezére, akik közül Mihály úr viselte Hunyadi Mátyás király uralkodása idején a nádorispáni méltóságot. A következő évszázadban már a török hódítás réme fenyegette ezt a vidéket is, így Kristóf úr parancsára egy alsóvárral erődítették meg a sziklacsúcsot.

Ennek falait olaszbástyákkal tagolták, aminek lőréseiből tűz alá vehették a rohamozó ellenséget. Ám hiába az erős kőfalak, ha a helyőrsége kis létszámú, vitézségük, pedig még csekélyebb! Erről írtak a régi krónikákban, miszerint a hadászatilag elsőrangú Eger várának 1596-os török általi elfoglalása után a közeli Sirok, Szarvaskő és Cserépvár védői ellenállás nélkül futottak ki posztjaikról. Helyüket török zsoldosok foglalták el, akiknek legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg.

Sirok várának utolsó ostromát a Rákóczi szabadságharc idején, omladozó falai közé magukat befészkelő labancok kifüstölése jelentette, amit 1710-ben Réthey Ferenc egri vicekapitány fegyveresei végeztek el. A következő évszázadokban gazdátlanul pusztultak falai, az időjárás rombolta tető nélküli épületeit. Reménysugár megmentésére az 1960-as években csillant fel, amikor az Egri Múzeum régészei feltárták a vulkáni tufába vájt járatait. A helyreállítására csak az 1990-es esztendőkben tettek lépéseket, napjainkban már jól járható műút vezet fel a Várhegyre, ahol az alsóvár falait konzerválták.