Várak3D, www.varak3d.hu  -  Szabadbattyán - Kula-vár/Kula-torony

 


Szabadbattyán - Kula-vár/Kula-torony
 
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 
A "kula" szó törökül tornyot jelent
 
 
 
 
Az őrtorony NY-ról
 
 
 
 
Az egyik támpillér belülről
 
 
 
 
 
Az őrtorony védművei
 
 
 
 
Az őrtorony D-ről I.
 
 
 
 
Az őrtorony D-ről II.
 


A vár rövid története:
 

Székesfehérvár városától déli irányban, a középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.

A régészeti kutatások szerint már a XIV. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a XVI. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: "E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják." Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el. A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor.

Ma már Fejér megye törökkori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.

 

 
 
Ugrás a lap tetejére
 
vissza "Várak3D / Főoldal"
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés: V3D Projekt Kft.
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail:
 
 
Bánd-EssegvárDunaföldvárKisnánaCsesznekSimontornyaNagyvázsonyMiskolc-DiósgyőrSomoskőKőszegKőszeg-Óház