- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -

Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.

Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a XV. század elején építtette fel kicsiny várát Anthini {Szigeti} Oszvald földesúr.

Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1474-ben Hunyadi Mátyás király Enyingi Török Imrének adományozta, akitől fia, Bálint örökölte meg. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost, hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni.

Később az Andrássy grófok magánbirtokát képezte, majd 1959-től kezdődött meg falainak és belső épületeinek régészeti feltárása és helyreállítása, hogy méltóképpen fogadhassa a történelmi emlékhelyre érkezőket.