A mai Taliándörögd (IV. Béla korában Drugd) ÉK-i végéhez közel, szántóföldek között, kis magaslaton található az egykori Felsődörögd falu templom romja.
A templomot, melyet Szent András apostol tiszteletére szentelt, 1339-ben említik először írásos emlékek.
Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a XIII. században, román-stílusban, melynek Árpád-kori előzménye, a mai hajó Ny-i részén helyezkedik el. A templomot Dörögdi Miklós -a román alapfalakat meghagyva-, 1347 körül gót-stílusban teljesen átalakítja és megnagyobbítja.
A török alatt, 1547-ben Felsődörögd nyomtalanul elpusztult, míg templomából csak szentélye és sekrestyéje maradt fenn - meglepően magas falakkal- romokban.
Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának -a belső sarkánál- a boltozás indítása és a faragott indítóköve. A sekrestye szentély felöli falán egy csigalépcső indul felfelé, mely valószínű a szentély fölötti -főuri- magánkápolnába vezetett. A templom legszebb s legjellemzőbb részei a már igen gyér freskómaradányai. A szentély falai kisebb jelenetekkel voltak ábrázolva. Minden képosztályban van egy glóriától övezett festett fej.
Hajója elpusztult, csak alapfalai maradtak meg a földben.
A török pusztítást tovább tetézte a romos templom 1840-es felrobbantása, hogy építőanyagot nyerjenek az uradalmi magtárhoz.
A templom romot 1975-ben tárták fel, amikor bronzkori urnasírokat, római kori épület maradványait, középkori sírokat pénzérmékkel, díszes övet, ezüstgombokat is találtak. Az itt talált faragott vörös homokkő keresztelőmedencét a Szűz Mária Neve római katolikus templomba szállították.
Ma a "Művészetek völgye" rendezvényeinek egyik helyszíne.
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
