Zalaszántó-Tátikavár (castrum Tadeuka, Thadeuka)

 


Zalaszántó-Tátikavár (castrum Tadeuka, Thadeuka)
 
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 
A 413 m magas vulkáni bazaltkúp tetején egy lapos sziklaplatóra épült...
 
 
 
 
...a K-Ny-i fekvésű, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár.
 
 
 
 
A vár feltehetően a XIII. század közepén épült, majd többszöri átépítés után 1589. március...
 
 
 
 
 

...6-án portyázó török csapatok bevették és lerombolták.

 
 
 
 

Az É-i várfalhoz épített
3 szintes palotaszárny Ny-i részlete

 
 
 
 

A Ny-i palotarész földszinti dongaboltozatos helyisége.

 
 
 
 
 
A Ny-i palotarész földszinti helyisége K-ről
 
 
 
 

A Ny-i palotarész földszinti helyisége Ny-ról

 
 
 
 
A K-i palotarész helyreállított földszinti helyisége
 
 
 
 
 
A helyreállítás előtti Ny-i palotaszárny részlete
 
 
 
 
Előtérban a konyha É-i falrészlete
 
 
 
 
A K-i palotarész földszinti bejárata a helyreállítás után
 
 
 
 
 
Az É-i várfalhoz kapcsolódó palotaszárny a leletek alapján
a XV. században épülhetett,...
 
 
 
 
...melynek földszintjén két dongaboltozatos helyiség volt; feltehetően raktározási célra...
 
 
 
 
...használtak őket, s a helyiségeknek két-két ablaka nyílt a várudvar felé.
 
 
 
 
 
A palotaszárny K-i részlete
 
 
 
 
A hosszúkás várudvar és a K-i palotaszárny részlete
 
 
 
 
A palotaszárny első emeletének termeit gótikus bordás boltozat fedte
 
 
 
 
 

Háttérben a vár még feltáratlan Ny-i részlete

 
 
 
 
Látkép a palotaszárny második emeletéről
 
 
 
 
Az É-i várfalhoz épült palotaszárny második emeletének részlete
 
 
 
 
 
A palotaszárny második emeletének ablaknyílásából a vár K-i részlete
 
 
 
 
A kaputornyot és a palotarészt összekötő É-i várfal
 
 
 
 
Háttérben a kaputorony, melynek csupán É-i fala maradt meg
 
 
 
 
 
A palotaszárny második emeletéről a D-i várfalhoz épült konyha látképe
 
 
 
 
A palotaszárny két helyisége közötti keresztfal
 
 
 
 
Az É-i várfal (kortinafal) részlete a palotaszárny első emeletéről
 
 
 
 
 
Az É-i várfal koronájában egy sor gerendafészek nyoma található
 
 
 
 
Látkép az É-i várfalról
 
 
 
 
Az É-i várfal pereméről a palotaszárny első és második emeletének maradványa
 
 
 
 
 
A palotaszárny első és második emeletének látképe az É-i várfalról
 
 
 
 
A palotaszárny második emeletének É-i fala
 
 
 
 
A palotaszárny második emeletének létéről, egy ablaknyílás is tanúskodik
 
 
 
 
 
Egy érdekes részlet:
a kaputorony és az É-i várfal találkozása
 
 
 
 
A várudvar Ny-ról
 
 
 
 
A várudvar K-ről
 
 
 
 
 
A É-i fal elé kiugró torony megközelítésére a palotaszárny nyugati végében egy sziklába...
 
 
 
 
...vésett lépcsőház szolgált, melyhez az É-i várfal alsó részét a XV. században...
 
 
 
 
...áttörték, majd a sziklába vájt falát téglával borították, felette téglaboltozat volt.
 
 
 
 
 
A K-i várfal (kerítőfal) maradványa
 
   
 
 
 
   
 
 
 


A vár rövid története:
 

A Balatontól északnyugati irányban emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén látható a középkori várrom.

Históriájához tartozik, hogy 1248-ban Árpád-házi IV. Béla király parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől a Várhegy egyik kiugró meredélyén emelt korábbi keletkezésű Alsó-Tátika várát, mivel annak tagjai erőszakkal feldúlták a veszprémi püspökség egyik közeli birtokát. A királyi döntés értelmében Alsó-Tátika várát a kárt szenvedett veszprémi püspök kapta meg, Zaland egyházfő azonban nem tartotta eléggé biztonságosnak, így a Várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett. Zaland püspök ebben az új rezidenciájában hunyta le örökre a szemét 1262-ben, kapzsi rokonsága azonnal rátelepedett a várbirtokra, amit csak később kapott vissza az egyházmegye. A XIV. század első éveiben megszállta a Kőszegi nemzetség, tőlük Anjou Károly szerezte vissza az 1321-es hadjáratában. Királyi kezelésben állt a következő évtizedekben. Nagy Lajos uralkodása alatt került adományként a legbensőbb udvari köréhez tartozó Lackfi főnemesi család tulajdonába. Zsigmond király hívei legyilkolták a család vezető két tagját. Az elkobzott birtokaik közül Tátikát különböző zálogbirtokosok után Habsburg Albert kegyéből a Gersei Pethő nemesi család szerezte meg. Korai tulajdonosa, a veszprémi püspökség azonban nem nyugodott bele, több alkalommal is fegyveres embereivel megszállta, így 1494-ben majd 1538-ban. Ez utóbbi esetben a korabeli leírások szerint Kecsethy Márton püspök kezére kerültek a - török veszély miatt ide menekített - környékbeli nemesi családok és pálos kolostorok értéktárgyai, melyeknek pénzbeli értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot. A XVI. század közepére már Tátika jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított. Turco itáliai hadmérnök fennmaradt rajzai szerint a vár bejáratát kaputorony alkotta, ami a hosszúkás várudvart szegélyező vaskos öregtoronyhoz és emeletes palotaszárnyhoz vezetett.

A vég 1589-ben érte el, amikor egy nagyobb portyázó török csapat lerohanta és elfoglalta, majd kifosztása után felgyújtotta épületeit. Az elszegényedő Gersei Pethő família többé nem építtette újjá, több évszázados pusztulása után végre régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeznek falai között, hogy az ide látogató turisták ne csak a csodálatos panorámában tudjanak gyönyörködni, hanem a középkori várrom megóvott részeiben is.
 
 
Ugrás a lap tetejére
 
vissza "Várak3D / Főoldal"
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés: V3D Projekt Kft.
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail:
 
 
2009. november 5.
 
Bánd-EssegvárDunaföldvárKisnánaCsesznekSimontornyaNagyvázsonyMiskolc-DiósgyőrSomoskőKőszegKőszeg-Óház