Várak3D, www.varak3d.hu  -  Várpalota (Castrum Palota)

 


Várpalota (Castrum Palota)
- Thury-vár (Újlaky-vár) -
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
Kérlek, mondd el véleményedet az oldalról és a képekről a Vendégkönyvben.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 

Várpalota vára a város középpontjában áll, melynek első "castrum"-kénti...

 
 
 
 
...említése 1445-ből származik. A vár legkorábbi magjának, azaz az udvarháznak...
 
 
 
 
...vagy palota-együttesnek négy épületét ismerjük:
Az első a keleti szárny déli...
 
 
 
 
 

...felében a földszinten található, a többhelyiséges, kétszintes palota. A palota...

 
 
 
 

...északi végétől mindössze 3 m-re találjuk a kápolnaszárnynat, majd a...

 
 
 
 
...várudvar É-i részén feküdt a 3. szárny, mely falszorossal csatlakozott a kaputoronyhoz;...
 
 
 
 
 
...az udvarház 4. épületét a mai nyugati szárny foglalja magába.
 
 
 
 
A négy különálló épületet
az Újlakyak a XV. század közepén négysaroktornyos,...
 
 
 
 
...belső udvaros váregyüttessé alakították át, a szárnyakat vastag kőfallal egybefogva.
 
 
 
 
 
A XV. századi várfalakat a nehéz ostromágyúk tüzére kellett ellenállóbbá tenni,...
 
 
 
 

...így a várnégyszög teljes külső falövét 1537-ben egy 3 m vastag köpennyel megkettőzték

 
 
 
 

A várfalak állóképességét
5 méterenként elhelyezett támpillérekkel fokozták.

 
 
 
 
 

A várfal ÉNy-i részlete

 
 
 
 

A vár ÉNy-i sarka

 
 
 
 

Az északi várfal külső oldalához a Zichyek egy nagy boltozott,...

 
 
 
 
 

...földszintes versenyistállót építettek,...

 
 
 
 
...az udvar felé középkapuval.
(mára már ezt is elbontották)
 
 
 
 
A várudvar ÉNy-i részlete, mely a XIV. században széles, középoszlopos termet és...
 
 
 
 
 
...udvari közlekedő folyosót magábafoglaló épület volt.
 
 
 
 
A vár ÉNy-i sarkának részlete
a várudvar felől
 
 
 
 

A XIV. századi palota elé
a XVIII. század első felében épített boltozatos helyiség.

 
 
 
 
 

Az 1961-ben megindult, majd '66-tól folytatódó falkutatás és régészeti feltárás,...

 
 
 
 

...jelentős maradványait tárta föl a korai palotának, melynek nyílásokkal ellátott...

 
 
 
 

...főhomlokzata Ny-ra nézett.
Az "ötös ablakcsoport" szinte teljes épségben került elő.

 
 
 
 
 

Az ablakok két sorban helyezkednek el, alul három álló formátumú, míg fölül egy-egy körablak töri át a falat.

 
 
 
 
Az alsó sor középső ablakának kivételével valamennyinek megmaradt teljes kőkerete és mérműve is.
 
 
 
 

A középső nyílás a falazathoz képest utólagos áttörés, melynek vakolatán festett nőalakot tártak fel.

 
 
 
 
 

A korai palota középső helyiségének É-i falában
lévő kővályú

 
 
 
 

A korai palota 3. helyiségében a kutatás tárt fel egy ülőfülkés ablakot, melynek káváját...

 
 
 
 

...figurális festéssel borították. A festés az egyik oldalon férfit, a másikon nőt ábrázol.

 

 
 
 
 
 
A falképek nem csak az ablakkávákat borították, hanem a terem belső falfelületeit is
 
 
 
 
A vár DNy-i látképe
 
 
 
 
A vár DNy-ról
 
 
 
 
 
A vár ÉK-i látképe
 
 
 
 

Az ÉK-i saroktorony

 
 
 
 

A DK-i saroktorony

 
 
 
 
 
A vár keleti részlete
 
 
 
 

A K-i várfal

 
 
 
 

A vár DK-i sarkát támasztó nagyméretű támpillér

 
 
 
 
 
A nagyméretű DK-i támpillér
és a K-i várfal részlete
 
 
 
 

A Zichy-család címere

 
 
 
 

Ágyúgolyók és faragott kövek



A vár rövid története:
 

A Balaton és Velencei-tó között félúton, a bakonyi hegyek lábánál - a középkorban mocsaras területnek számító vidéken - terül el Várpalota városa, melynek főterén áll a sok véres ostromot túlélt Palota vára.

A történészek kutatásai szerint közvetlen elődjének számít a tőle néhány kilométerre lévő, Bakony sűrűjében omladozó Pusztapalota {Bátorkő} vára, amit még a XIII. század második felében emeltetett a Csák nemzetség. A XV. században vált szükségessé egy könnyebben megközelíthető földesúri birtokközpont létrehozása, amit az Újlaki főnemesi család építtetett, amit természetesen a korszak gyenge közbiztonsága miatt erős kőfalakkal védelmeztek. A későbbi évtizedekben fokozatosan négy saroktornyos, lakó - és gazdasági épületekkel körbevett belső udvaros nagyúri rezidenciává formálta az Újlaki família, akik egészen 1524-es kihalásukig laktak benne. Újlaki Lőrinc herceg özvegye a mohácsi csata utáni belháborúkban rablólovaggá züllött Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közül mindig annak pártjára állt, aki többet ígért neki. Ezért 1533-ban János király hívei török csapatokkal megerősítve ostromban elfoglalták a zsiványtanyát, ahonnét Mórénak sikerült gyermekei és kincsei hátrahagyása mellett elmenekülnie. Később Palota vára is betagozódott a hódító törökök ellen a bécsi haditanács által kialakított végvárrendszerbe, annak egyik fontos bázisát képezve. A tizenöt éves háború idején, 1593-ban azonban Palota tornyaira is felkerült a török zászló, a rommá lőtt erődítményből kivonuló magyarokat az ellenség hitszegő módon lekaszabolta. A XVII. században is többször cserélt gazdát a katonai szempontból kevésbé megerődített végvár, melynek utolsó csatái a kuruc szabadságharcban zajlottak le falai előtt.

Mivel akkori földbirtokosa, a Zichy család feltétlen Habsburg-hűnek számított, csak külső védőműveit rombolták le, a lakóépületeket kényelmes barokk ízléssel kialakított kastéllyá alakították át. Ilyen állapotban érte meg a XX. századot, amikor a műemlékvédelmi szakemberek munkája nyomán megújultak évszázados kőfalai, ahol a Vegyészeti Múzeum kiállítása várja az érdeklődőket.

 
 
 
Ugrás a lap tetejére
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés: V3D Projekt Kft.
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail:
 
 
2010. április 6.